Miért nem azon gondolkodunk, hogy lehetne ennek a közel 9, 7 millió embernek jobb itt e kis hazában. Lehet hogy mindenkinek a diákok mellé kellene állni. Tüntetni mindenért?


Egy fecske nem csinál nyarat! Kis hazánk romokban és a megoldás az hogy elhagyni de gyorsan! Itt nem taratnak össze az emberek ennyi a gondolatom


Nekem pedig erre a gondolatra ez a válaszom:

Eredj, ha tudsz!

Eredj, ha tudsz, Eredj, ha gondolod,
hogy valahol, bárhol a nagy világon
könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,
eredj!
Szállj mint a fecske, délnek,
vagy északnak, mint a viharmadár,
magasából a mérhetetlen égnek
kémleld a pontot,
hol fészekrakó vágyaid kibontod.
Eredj, ha tudsz.

Eredj, ha hittelen
hiszed: a hontalanság odakünn
nem keserűbb, mint idebenn.
Eredj, ha azt hiszed,
hogy odakünn a világban nem ácsol
a lelkedből, ez érző, élő fából
az emlékezés új kereszteket.

A lelked csillapuló viharának
észrevétlen ezer új hangja támad,
süvít, sikolt,
s az emlékezés keresztfáira
téged feszít a honvágy és a bánat.
Eredj, ha nem hiszed.

Hajdanában Mikes se hitte ezt,
ki rab hazában élni nem tudott
de vállán égett az örök kereszt
s egy csillag Zágon felé mutatott.
Ha esténként a csillagok
fürödni a Márvány-tengerbe jártak,
meglátogatták az itthoni árnyak,
szelíd emlékek: eszeveszett hordák,
a szívét kitépték.
S hegyeken, tengereken túlra hordták
Eredj, ha tudsz.

Ha majd úgy látod, minden elveszett:
inkább, semmint hordani itt a jármot,
szórd a szelekbe minden régi álmod;
ha úgy látod, hogy minden elveszett,
menj őserdőkön, tengereken túlra
ajánlani fel két munkás kezed.
Menj hát, ha teheted.

Itthon maradok én!
Károgva és sötéten,
mint téli varjú száraz jegenyén.
Még nem tudom:
jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
de itthon maradok.

Leszek őrlő szú az idegen fában,
leszek az alj a felhajtott kupában,
az idegen vérben leszek a méreg,
miazma, láz, lappangó rút féreg,
de itthon maradok!

Akarok lenni a halálharang,
mely temet bár: halló fülekbe eseng
és lázít: visszavenni a mienk!
Akarok lenni a gyujtózsinór,
a kanóc része, lángralobbant vér,
mely titkon kúszik tíz-száz évekig
hamuban, éjben,
míg a keservek lőporához ér.
És akkor!!

Még nem tudom:
jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
de addig, varjú a száraz jegenyén:
én itthon maradok.

Miért nem azon gondolkodunk, hogy lehetne ennek a közel 9, 7 millió embernek jobb itt e kis hazában. Lehet hogy mindenkinek a diákok mellé kellene állni. Tüntetni mindenért?


Egy fecske nem csinál nyarat! Kis hazánk romokban és a megoldás az hogy elhagyni de gyorsan! Itt nem taratnak össze az emberek ennyi a gondolatom

Miért nem azon gondolkodunk, hogy lehetne ennek a közel 9, 7 millió embernek jobb itt e kis hazában. Lehet hogy mindenkinek a diákok mellé kellene állni. Tüntetni mindenért?

Szeretni olyat, aki nem szeret téged olyan, mint várni a hajót a reptéren.


NA EZEN IS ÉRDEMES ELGONDOLKODNI!!!

Az élet nem más, mint úton lenni hazafelé

EZEN AZ ELGONDOLKODTAÓ, HOGY MIKOR ÉRÜNK HAZA???

-na igen!! -

Az élet nem más, mint úton lenni hazafelé

EZEN AZ ELGONDOLKODTAÓ, HOGY MIKOR ÉRÜNK HAZA???

Egy nő idegeit csak a csokoládé tudja megnyugtatni..


Na akkor gondolkodjunk csak el ezen is

2 szó van amit a srácok
utálnak. A Ne és a Hagyd
abba. Ki véve ha összerakod
őket.

Ez is elgondolkodtató!!!

Béláim! Gondolkodjunk!!!